Kell-e magyaráznom, hogy mi az átokdal? Egy magyarnak biztos nem... 

Nincs belőlük nagyon sok, de ami van, az üt, rendesen.

Van, hogy egy egész dal átkozodásoktól hemzseg (= átokdal), de az gyakoribb, hogy csak nyomokban tartalmaz átkozódást. 

Azért akartam írni az átokdalról, mert rémesen zavar. Bosszant, hogy soha, senkit sem átkoznék meg, senki nevét nem helyettesíteném be az egyes szám második személybe, mégis, szeretem ezeket a szövegeket, beleborzongok minden sorba, ahányszor éneklem őket. 

...Verje meg az Isten a szeretőm házát, ne is az ő házát, ha j'az édesanyját...

...Verd meg, Isten, az irigyet, aki tőlem el nem férhet....

Fokozni is lehet, kicsit képszerűbben, jól kiélvezett, perverz örömből táplálkozó képzelgésekkel: 

Mosdóvized vérré váljon, törölköződ lángot hányjon.

Mennyi csillag van az égen, annyit sirüljön (forgolódjon) egy éjen.

Kilenc szeker széna, szalma ,mind rothadjon ki alóla.

Verje meg, verje meg, veretlen ne hagyja, kilenc esztendeig csak a hideg rázza.

Vagy, ha az indulatot rosszul sikerül leplezni:

Nem átkozlak, nem szokásom: fogjon meg a sóhajtásom!

Olyanok ezek a népdalok, mint egy-egy energiabomba, egy lángcsóva.

Amikor külföldi zenészekkel rakosgatom össze valamelyiket, nem is viszem túlzásba a fordítást. Felesleges. Borítékolható egy-egy felvont szemöldök, a kínos csend. Bár van, aki nevetéssel üti el a dolgot. A világ bizonyos részein egyszerűen értelmezhetetlen ez a műfaj.

Indiában, amikor a fiatal tehetséggel, Arghyakamal Chattopadhyay-jal készültem a duókoncertemre, a moldvai csángó Kilenc szeker széna szalmát választottam ki, és amikor nekiláttam, hogy hangulatkeltés céljából meséljek a dalról, Arghya zavartan figyelt fel a szavakra. "Átokdal? Furcsa. Nálunk ilyen nincs. Itt inkább csak áldásdalok vannak." Mit mondjak, meg voltam lőve. Ahogy mondtam, vannak dolgok, amiket egyszerűen nem lehet elmagyarázni. (Külföldön.)

Írhatnám azt, hogy ezek a szövegek a használattól ellaposodnak. Hogy ha sokat énekli őket az ember, kikopik belőlük az erő. Ahogy a véres ruhából mosásról mosásra kioldódik a vér. De én ezt nem hiszem. Engem mindig szíven ütnek. Ezért mindig vigyázok, hogy én üssek előbb.